Multikulturalizmus és bevándorlás: Az európai modell válsága? Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet Budapesten szerdán. Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója; György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója; Soós Eszter Petronella, politológus, a Francia politika blog szerkesztője és Seres László, újságíró, hvg.hu, a Kapitalizmus blog szerkesztője válaszoltak a moderátor, Szederkényi Olga kérdéseire.
A vita apropója Michel Houellebecq francia író regénye, a Behódolás magyarországi megjelenése volt. A magyar kiadás fekete nikábba burkolt Mona Lisát ábrázoló borítójáról még Franciaországban is vitatkoztak – pedig a borító jól bemutatja a könyv tartalmát. A Behódolás kerettörténete arról szól, hogy 2022 Franciaországában a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen és a Muzulmán Testvériség vezetője – aki felszámolná a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztaná a világi oktatást, megszüntetné a nemek egyenlőségének elvét és engedélyezné a többnejűséget – küzdenek meg az államfői tisztségért. A könyv nagy vitákat és botrányokat váltott ki Franciaországban – és még itt, Magyarországon is van miről vitatkozni róla.
Muszáj provokálni
Provokáció-e Houellebecq könyve? – szólt a moderátor első kérdése. „Nagyon remélem!” – vágta rá rögtön Seres László, majd hozzátette: „Muszáj provokálni. Az európai ballib értelmiségen kívül az iszlamisták azok, akik megpróbálják a beszédkereteket meghatározni”. Seres hozzáfűzte: „Elismerem, iszlamofób liberális vagyok, rettegek az iszlám térnyerésétől és remélem, nem fognak Európában nyerni”. György Péter szerint a könyv a provokáció „nemes francia hagyományának” folytatója, amiből kiderül, mi a viszonya egy felső-középosztálybeli írónak az alsóbb rétegekhez tartozó bevándorló hátterű emberekhez, az autókat gyújtogató kölykökhöz. Soós Eszter Petronella úgy látja: a Behódolás komolyabb egy provokációnál, viszont nem tekinthető jóslatnak. Szerinte ha valaki előítéletek nélkül olvassa el a könyvet, több kérdése lesz a végére mint válasza. Derdák Tibor arról beszélt: „Ma már nem vesszük észre a sok provokációt, amik között élünk”. Elmondta: Borsod megyéből jött Budapestre a beszélgetésre: sok bezárt, pusztuló gyár mentén haladt el, csak egy működött – az előtt pedig kínai zászló lobogott. Hozzátette: a sajószentpéteri zsinagóga épülete örömtanyaként funkcionál, a helyi szakmunkásképző iszlám tulajdonban működik, ő maga pedig egy buddhista gimnázium igazgatója. „Életünk megváltozott, multikulturális kihívások tömegével vagyunk körülvéve”.
„Angela Merkel német kancellár 2010-ben kijelentette: a multikulturalizmus modellje megbukott. Változott valami öt év alatt?” – tette fel a kérdést a moderátor. Seres László úgy látja: a szociális állam újraelosztási modellje és az a balliberális elképzelés bukott meg, hogy integrációs, asszimilációs szándék nélkül engedjenek létezni bevándorló tömegeket. Elmondta: 1980 körül Frankfurtban élt, amikor már látszott a bevándorlás jelensége. 1990 körül még 30 millió, 2030 körül már 58 millió muzulmán élhet Európában. „Ők olyan kulturális hagyomány őrzői, amely nem való Európába. Az iszlám nem ment át a modernizáción. Párhuzamos társadalmak keletkeznek, például sariabíróságokkal, ahol komoly bűntényeket lehet megúszni, ha az érintettek mind muszlimok.” Seres úgy látja: Európában nem, legfeljebb az Egyesült Államokban működik a multikulturalizmus. „Nonszensz, hogy az is rasszizmus, ha egy bevándorlónak meg kell tanulnia a befogadó ország nyelvét”. A libertárius publicista szerint az iszlamizmus „egy kirekesztő, fasiszta ideológia, amely nem ismeri az emberi jogokat; és a liberális demokráciának meg kell védenie magát ezzel szemben”.